2011. október 27., csütörtök

Csak a rend kedvéért

Olyan jó bejegyzéseket tudok fejben írni, amikor már kikapcsoltam a gépet... most inkább csak azt foglalnám össze, amiről az október szólt. A munkahelyen új iroda, több feladat, több önállóság. A másik munkámban újabb kihívások, megoldandó problémák, aztán valahogy mindig kiköhögött sikeres befejezés. A szakképzésben  egy meglehetősen lehangoló előadáson vagyok túl - azért volt lehangoló, mert elég elkeserítően láttatta az előadó az ország helyzetét. Ilyenkor két érzés viaskodik bennem: az egyik a "lépjünk politikai pályára, és rakjunk rendbe mindent, amit mások elrontottak, hogy száz év múlva majd a galambok megtisztelhessék a szobromat", a másik pedig az, hogy "na ez az, amitől minél távolabb kell tartanom magamat". Az első érzés tettekre váltásának elég kicsi a valószínűsége, mivel egyrészt nem látok olyan erőt, ami mögé jó érzéssel oda tudnék állni, másrészt pedig semmi kedvem nincs fölfelé nyalni magamat egy párt ifjúság tagozatának szamárlétráján.

Inkább csinálok valami értelmeset szabadidőmben: olvasok és edzek. Olvasmányként most nagyon tetszett az Ender's Game (szándékosan nem a magyar címet írom, mert, bár jól cseng, úgy érzem, kevésbé illik a történethez, mint az eredeti), most pedig Morgantől a The Steel Remains van terítéken.

Morgantől nagyon féltem, a Takeshi Kovacs-történetek még magyarul sem könnyű olvasmányok (főleg az író sok kihagyással dolgozó technikájának köszönhetően, ami miatt sokszor csak a beszélgetésekből lehet kirakosgatni, mi történt két jelenet között), viszont a Steel jóval könnyebbnek bizonyul eddig, mint gondoltam.  Jóval könnyebb, mint a Windup Girl, ami sajnos, bevallom őszintén, nem is fogott meg annyira. Lehet, hogy utóbbiban már túl sok a négy nézőpontkarakter?

Mindenesetre feltett szándékom, hogy Morgan kiolvasása után is legyen angol olvasmányom. Jelölt van bőven, akár a Lord Uhtred-sorozat hatodik része, akár valami a XIII. kerületi könyvesboltból, mondjuk Le Guintől. Akkora bőségben sorakoznak ott a kiváló, magyarul egyáltalán nem vagy alig fellelhető sci-fik, hogy már el is felejtettem, mi mindenen akadt meg a szemem. Le Guinre, Miéville-re emlékszem tisztán.
Mindenesetre megpróbálok majd olyan könyvet venni, amiről írhatok az SFmagra. Oda most egy Szatmári Sándor-esszét tervezek, meglátjuk, mire lesz elég a kilenc napos szabadság.

Pár szó a sportról is: elkezdtem a céges konditermet is használni, megyek céges pingpongbajnokságra, és ha minden jól megy, ki fogom próbálni a kalit (szintén céges keretek közt, heti egy edzésen - legalább megismerem).

2011. október 3., hétfő

Indián nyár

Az időjárás alighanem most kárpótol minket a nedves, hűvös tavaszért. Tegnapelőtt Baján szandálban, rövidnadrágban sétáltam és így is melegem volt. A strandon aránylag sokan voltak kint, süttetni a hasukat a víz mellett, és a vízen is komoly mozgás volt.

Két hete voltam sárkányhajózni, és igaz, hogy remek sport, de nem ragadott meg annyira: nem élveztem, hogy ütemre, fejet leszegve evezzek, és ne legyen időm örülni annak, hogy a vízen vagyok. Ettől függetlenül jövő nyáron akár rendszeresebben is lemennék, csak egyelőre még nagyon nehéz volna nekem a rendes edzés.

Vége a próbaidőmnek, ujjé. Ez egy kis javulást jelent majd az anyagi helyzetemben is, most már kaphatok több béren kívüli juttatást is, pl. BKV-bérletet is.

Terveim: szeretnék beiratkozni a Szabó Ervinbe, illetve most már kicsit magasabb szintre emelni a társadalmi életemet. Barátokkal, ismerősökkel kellene találkozni, illetve Szegedre is visszahúz a szívem. Addig is, amíg erre sor kerülhet, szorgalmasan dolgozom (fő- és másodállásban is, szerencsére utóbbi is jól beindult az augusztusi pangás után), jó könyveket olvasok (ma vettem meg az Ender's Game-et, és szinte úgy tudom olvasni, mintha magyarul lenne - a másik szerzeményem Morgantől a The Steel Remains) és elszántan edzek.

Még egy kicsit a könyvekről: a Bookstation könyvesbolt egy kincsesbánya, ráadásul a Végjáték 2000 forintba, a Steel Remains (Mi lenne a magyar címe? Az acél marad? Megmarad az acél?) pedig 2500 forintba került - aligha hiszem, hogy magyar változatban ilyen olcsón megkaptam volna ezeket. És még mit néztem ki magamnak? Volt ott Le Guin-novelláskötet, Miéville-novelláskötet, illetve a boltosok felajánlották, hogy beszerzik a kívánságaimat. Nézzük csak, mennyibe kerül Lord Uhtred újabb kalandja... :) Aranyos volt, hogy amikor a listámon meglátta G.R.R Martin nevét és a Sandkings címet, a boltos lány megkérdezte, ez milyen könyve Martinnak - eddig mindenki csak a Trónok harcát kereste tőle.

Azt hiszem, komoly túlórázás lesz itt. Jó könyvek egy rakáson, közel a munkahelyemhez és olcsón - itt a végzetem, de mint tudjuk, a végzet megkerülhetetlen...