2014. július 30., szerda

Fesztivál, edzőtábor, ilyenek

Amióta dolgozom, egészen átértékelődött számomra az idő. Diákként könnyen hozzá lehet szokni a hosszú nyári szünetekhez, a tavaszi, őszi egy-egy hetekhez, meg természetesen ahhoz, hogy ha épp nem akar az ember bemenni egy előadásra, hát annyi baj legyen, olyan sokat úgyse veszít. Még amikor diákmunkát végeztem, abban is volt bizonyos fokú rugalmasság és lazaság. Aztán szembesülnöm kellett azzal, hogy van 22 napom egy évben szabira, amiből jó néhány elmegy kötelező jelleggel kiveendő időpontokra, úgyhogy valójában csak olyan 15 körüli nappal gazdálkodom.

De még mennyire

Azért szerencsére ebbe is belefért néhány fontos dolog.
A hó elején elmentünk a Voltra, mondván, hogy még egyikünk sem járt soha zenei fesztiválon, hát akkor pont itt az ideje, hogy ezt is megtapasztaljuk. Nem is bántam meg, bár nem vagyok nagy zeneszakértő, abban pedig pláne nem, ami ezen a fesztiválon ment. Mindenesetre a Brains-Halott Pénz-30y-Hurts-Rúzsa Magdi-Punnyadt Masztiff (bocs) dolgok mellé azért befért a nekem jobban fekvő Volbeat is. Aki nem ismerné, rock'n roll-lal keveredő metalt játszanak, szerintem roppant bulizós, vidám zene (ami a metalban talán némileg szokatlan). Nyilván elfogult vagyok, de nekem emberileg is ők tűntek a legszimpatikusabb arcoknak a fellépők közül: a koncerten végig vigyorogva, lazán, felszabadultan játszottak, utána pedig alaposan megszórták a közönséget emléktárgyakkal: repültek a dobverők, pengetők, csuklószorító, talán még Rob kalózkendője is - szemben néhány Magyarországon világhírű ROCKSTÁR-ral, akik nem voltak ilyesmire kaphatóak.

Ami még különleges pörgést adott a fesztiválélménynek (és ezt most a lehető leginkább szó szerint kérem érteni), az az, hogy G. teljesen rákattant azokra a vásári játékokra, amikből a fesztiválon is fel volt állítva pár darab, és amelyeket az alábbiakról lehet felismerni:
  • Szuperhősök, színészek meg hasonló népségek képei díszítik, általában kissé igénytelenül megfestve
  • Rajta van az "Extreme" szó vagy valamilyen permutációja
  • A lelkedet is kirázza belőled, ha befizetsz egy menetre
Ennek a teljes rákattanásnak az lett a folyománya, hogy jó pár menetet lenyomtunk két este alatt, meg utánuk egy-egy felest, hogy kicsit visszatérítsen minket a földre. A bungee jumpingot nem próbáltuk ki, G. véleménye szerint még. Én meg ahogy magamat ismerem, valamikor biztosan megígértem neki, hogy igen, persze, jövőre ugrunk is.

Mindenesetre utolsó este vettem egy Volt n Roll feliratú pólót, és azóta akkora partyarcnak érzem magam, mintha még a Technovikinget is én tanítanám bulizni.

*

Utána pedig jött az edzőtábor, amelyre már egész évben vártam. Nagyon szerettem volna vizsgázni és feljebb lépni a 4. tanulófokozatra (a második kék övre, a fokozatokat ebben a stílusban 10-től 1-ig számolják), azonban a mestereim végül, már a tábor előtti héten azt tanácsolták, hogy még egy évet inkább várjak. Gondolkodás nélkül elfogadtam a véleményüket, magam is úgy éreztem, hogy ez még nem az igazi. Cserébe kaptam egy roppant laza, jókedvűen végignyomott edzőtábort, kemény futásokkal, izzasztó küzdelmi edzésekkel és a hosszú bot formagyakorlat (újra) megtanulásával. Imádom a botformát és nagyon mérges is voltam magamra, amiért annak idején hagytam, hogy elfelejtsem, miután megtanultam egy hétvégi táborban - úgyhogy most pont jól jött az újratanulás.
Azóta is kitart szerencsére a lendület, korábban kelek, sokat és jókat eszem, ami azért fontos, mert a leggyengébb pontom jelenleg az esésiskola. Annyira csontos vagyok, hogy ha valaki földhöz vág vagy meg kell csinálnom egy ököltámaszon átfordulásos zuhanást (ami amúgy is elég ramatyul megy), akkor nagyon megvisel a becsapódás, kellene némi tömeg, lehetőleg izomzat formájában, ami megvéd. A táplálkozás világa szinte kizárólag a "hogyan fogyjak le" kérdésről szól, pedig sovány, hardgainer emberként is jókat lehet küzdeni - csak éppen a másik irányban.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése