A XVIII. századi seregek összerakása

Most, hogy végre újra dolgozom a XVIII. századi figuráimon, jó ötletnek találom végiggondolni, mit is szeretnék kihozni belőlük.

A múltkori posztban már bemutatott módon fogom talpalni a figurákat: 4×4 cm-es bázisokra 4 gyalogos vagy 2 lovas kerül. Egy egységet, amit magamban zászlóaljnak vagy svadronnak hívok, négy talp alkot. Tehát egy gyalogsági zászlóalj 16, a lovas svadron 8 figurát igényel.

Jelenleg a következő készleteim vannak:

Oroszok

2 doboz Zvezda gyalogság, azaz 86 figura. Ez elegendő 5 zászlóaljra, és még marad egy kis "felesleg" is, de egy harmadik doboz megvételével már 8 zászlóaljat tudnék kiállítani.

1 doboz tüzérség, ez öt löveget és már-már zavarba ejtően sok kezelőt biztosít, aminek bőségesen elegendőnek kell lennie. (Itt van egy kis ötletem: azt olvastam, hogy a poltavai csatában a Preobrazsenszkij gárdaezred is adott embereket a létszámproblémákkal küzdő tüzérek kisegítésére, úgyhogy lehet, hogy néhány figurát az ő egyenruhájukra kifestve megpróbálom feldobni az alakulatot. Azon is gondolkodtam, hogy a vontatólovak hajtója legyen-e civil ruhás.)

Úton van 2 doboz dragonyos, ami okoz egy kis fejtörést, hiszen egy dobozban 10 lovon ülő és 9 lóról szállt katona található. Az biztos, hogy a lovaglókból kijön két svadron - a legtisztább az lenne, ha beszereznék még két dobozt, és így a 40 lovas szétoszolhatna öt svadronra, illetve a rengeteg lóról szállt figurával is sok mindent kezdhetnék. A leginkább kézenfekvő, hogy alkossanak ők is egy zászlóaljat a gyalogsággal. Ha okosan rendezgetem a 18 figurát és a lovakat, akkor alighanem ki tudok hozni két zászlóaljat is.

Mindenesetre a realitásoknál maradva már csak napok kérdése, hogy minden fontos "hozzávaló" adott legyen egy kicsi orosz sereghez (7 zászlóalj gyalogság, 2 lovassági svadron és 5 löveg).

Svédek

1 doboz Zvezda gyalogság, azaz 43 figura, ami 2 zászlóaljat tesz ki. Ha veszek még egy dobozt, akkor ugyanúgy, mint az ellenfeleiknél, felkerekedik 5-re ez a szám.

1 doboz dragonyosom van, itt szinte mindegyik katona, összesen 15 fő lovon ül. Ez éppen egy híján két svadron, de egy kis kreativitással, rugalmassággal megoldható a helyzet.

Mindenképpen kelleni fog nekik egy doboz tüzérség és egy doboz gyalogság, illetve erősen gondolkodom a lovasok további erősítésén. Így érdekes ellentettje lehetne a mozgékony, agresszív, támadásra berendezkedő svéd sereg a nagyobb, de lomhább orosznak (és azt hiszem, a történelmi realitásokkal sem menne szembe ez a megközelítés).

Osztrákok

Ehhez megvannak a Revell figurák, most hirtelen össze se tudtam számolni, de ez már egy bevethető, kész sereg. A festésükkel egyelőre csak tapogatóztam, de ha egyszer ráérzek, akkor gyorsan fogok haladni a fehér egyenruhákkal. Sőt, nemrég találtam rá a Germania Figuren honlapjára, ahol a hétéves háborúhoz kínálnak az ígéreteik szerint fokozatosan bővülő számban osztrák és porosz csapatokat műgyantából. Ha beváltják ezeket az ígéreteket, sok konvertálástól kímélnek meg (pantallót viselő magyar ezredek, vértesek stb.). Egy baj van velük: egy maroknyi figurájuk kerül annyiba, mint egy teljes műanyag készlet.

Poroszok

Hozzájuk is van vagy 90 gyalogosom és két doboz huszárom. Egyelőre a negyedik helyen állnak a prioritások listáján, itt a HaT rengeteg extra gyalogost kínál, viszont a nehézlovasság és a tüzérség a jelek szerint a Germania nemes feladata lesz.

És ha ezek a seregek mind elkészülnének, akkor jönne csak a java: álmodoztam már kozákokról, oszmán-törökökről, britekről (a Redbox brit gyalogosai nagyon bejönnek), de ezt egyelőre nem ragoznám túl. Próbálok gátat vetni a telhetetlenségemnek és annak, hogy ezernyi dologgal foglalkozom egyszerre. A karcsúsítás és profiltisztítás mondjuk kezdődhetne azzal, hogy túladok a GW-s törpéimen, de egyelőre nem vitt rá a lélek, annak ellenére, hogy az elmúlt évben talán ha kétszer játszottam WHFB-t.

Egy zászlóaljra való orosz

Hosszú, sok gonddal súlyosbított időszak után végre ismét leültem a makettezőasztalhoz és dolgoztam az 1:72-es projektjeimen. Mivel augusztusban vettem két GW-s bemosót (Nuln Oil és Reikland Flesh), kezelésbe vettem a figuráimat. Még így is, hogy most tanulgatom a bemosást, sokkal jobb az eredmény, mint gondoltam.

Egyelőre a Preobrazsenszkij gárdaezred egy zászlóaljával készültem el. A második zászlóalj is a kaszárnyában van már, nemsokára ők is bevethető állapotba kerülnek.

Élőben szebbek, sajna még mindig bajlódom a fotózással...

Mint látható, négy gyalogos kerül egy 40×40 mm-es talpra, amelyre lovasból kettő fog férni. Mivel nincs elég parancsnoki figurám, úgy döntöttem, hogy minden ezrednek lesz egy olyan zászlóalja, amely az ezredlobogót hordozza, a többi meg jó lesz így. Két doboz orosz gyalogosom van, az 86 figura, vagyis két ezred 5 zászlóalja fog kijönni ebből a mennyiségből.

Nemsokára elkészül egy svadronra való svéd dragonyos is, szóval alakulnak lassacskán a dolgaim.

Őfelsége Mária Terézia jobbról előz

Projektekben világbajnok vagyok.

Még az ünnepek előtt valamikor az ebay előtt bambultam, és próbaképpen megnéztem, milyen figurakínálatok vannak. Láttam egy árust, aki javarészt régi Revell figurákat árult korszak szerint egységcsomagokban, elég alacsonyról indított licitekkel; viszont mivel akkor más terelte el a figyelmemet, nem szálltam be a licitálásba. El is vitték azt a hétéves háborús csomagot, amin megakadt a szemem.

Aztán január elején kaptam egy üzenetet, miszerint ez a csomag, amit figyeltem, visszakerült eladásra (gondolom, a licit nyertese nem jelentkezett vagy valamin nem tudtak megegyezni az eladóval). Mivel ebben a sors kezét fedeztem fel, írtam az eladónak, mit szólna, ha a licitálással való szüttyögés helyett megegyeznénk egy árban, és azon elvinném. Kicsit aggódtam, vajon nullkilométeres ebay-felhasználóként mekkora bizalma lesz irántam, de szerencsére elég jó fej volt, gyorsan megállapodtunk, én pedig boldog tulajdonosa lettem négy doboznak: porosz gyalogosok és huszárok, osztrák dragonyosok és tüzérség. Meg egy "ebayeur sérieux" minősítésnek, amit az eladótól kaptam, gondolom, a korábbi fiaskója után értékelte, hogy a megegyezés után pár perccel már csengett is a bankszámláján a pénz.

A seregkezdeményt persze ki akartam egészíteni, úgyhogy folytattam a bevásárlást: Máltáról jött egy doboz porosz és osztrák gyalogos (keretről levágva, kicsit már hiányosan sajnos), másfél doboz dragonyos és egy újabb tüzérség, Angliából pedig sikerült kialkudni egy bontatlan osztrák gyalogsági dobozt. Úgyhogy most van egy elég szép osztrák seregem és egy félkész porosz.

Svédek és oroszok 3 - amire két hét elég volt

Sikerült tartanom magamat a múltkori bejegyzésben leírt tervemhez, és magamhoz képest jól haladtam a nagy északi háborús seregeimmel. Annak ellenére is, hogy a szabadság első napjaiban nem volt kedvem figurákkal foglalkozni, inkább egy ad hoc jellegű projektbe ugrottam bele (amiről szintén tervezek írni).

Egy csomó festékkel és egy marék fehérre alapozott figurával tértem haza. Kilencven százalékos szintre el is készült 25 orosz gyalogos, akikből felállhat majd a Preobrazsenszkij gárdaezred egy zászlóalja, valahogy így:

Nyilván még hátra lesz a figurák bemosása, az utolsó hibák kijavítása, és utána jöhet a talpalás, lakkozás. De a talpalással még várok egy kicsit.

Svédek és oroszok 2 - karácsonyi tervek

Már csak egy kicsit kell kibírnom, és jön két hét karácsonyi szabadság, amiben szeretnék festeni is. Ebben a bejegyzésben motivációs céllal összeszedem, milyen célokat tűztem ki magam elé fejben, és majd januárban megírom, mit sikerült teljesíteni.

Terveim szerint, ahogy a bejegyzés címe is sugallja, a nagy északi háborús projektemmel fogok foglalkozni. Korábban elkedvetlenített, hogy az orosz gyalogságomat csúnyán elrontottam a fekete alapozással és a gyatra minőségű sötétzöld festékkel, amivel a kabátjukat csináltam meg. Most a maradék figurákat fehérre alapoztam, és az első tíz figurán már megvagyok a munka nagyjával, csak a melléfestések javítása és a részletek maradtak hátra. Sokkal jobban tetszenek így: élénkebbek, élettelibbek a színek.

Long time no blog

Az elmúlt időszakban valahogy nem éreztem azt, hogy lenne mondanivalóm, ami pedig eszembe jutott, annál a blog profilja miatt aggódtam. Talán fölöslegesen, mindenesetre mivel a közönség nagy része a hadijátékos vonalról érkezik, változatlanul ezt a vonalat szeretném elsődlegesnek tartani. Ebben pedig nem volt igazán újdonság: dolgozgattam a svéd-orosz projekten, de csak nagyon kímélő üzemmódban. Warhammert viszonylag többet festettem, de a befejezett figurákkal ott is adós vagyok.

Úgy jártam, mint az Origó pár hónappal ezelőtt. Hírínség állt be, bizony...

Svédek és oroszok

Lassan haladgatok a nagy északi háborús projektemmel. Az orosz tüzértisztről már volt itt néhány rossz minőségű kép, most megpróbálom pár jobb fotóval megmutatni a figurát. A januári tavasz idején ugyanis kihasználtam egy napsütéses délelőttöt, és a telefonommal készítettem pár képet. Mivel a fényképezőgépem a mai technológiai fejlődés fogalmai szerint őskori (10 vagy 11 éves), felbontása pedig 3,1 megapixel, gondoltam, kipróbálom, mire képes a másik eszköz - természetesen figyelembe véve, hogy a fotózni tudást és a kompozíciós érzéket nem helyettesíti a technika. Ennek megfelelően a képek nem lettek látványosan jobbak, de azért bízom benne, hogy a múltkoriaknál azért élvezhetőbbek.

Az eddigi legjobb figurám

Ma elkészültem a Zvezda nagy északi háborús orosz tüzérségem első figurájával. Korábban már említettem, hogy szeretem a tisztekkel kezdeni a készletek festését, most is így tettem.

Az elkészült tiszt, aki éppen elemeli szemétől a távcsövet, miközben botjára támaszkodik, érzésem szerint az eddigi legjobb munkám lett. Íme egy szokás szerint elsietett kép:

Ha autókat csinos hölgyekkel szokás fotózni, akkor ágyúkat bizonyára a parancsnokkal helyénvaló...

A talp kísérleti jellegű, de ahhoz képest elégedett vagyok vele. Illetve van egy dolog, ami sajnos a fotókon nem látszik: a figura szeme. Tegnap voltam a helyi makettezőboltban, ahol vettem egy zacskó kavicsot, és egyúttal beszélgettem is kicsit a nagyon kedves tulajjal. Ő tanácsolta, hogy ne pontot, hanem egy vonást tegyek a szemhez; most kipróbáltam ezt a megoldást, és nagyon bevált!

Érdekes, hogy mennyivel jobban megy az 1:72-es figurák festése, mint a törpöké. Mindenesetre a hétvégére már szeretnék néhány törpe hőst is megfesteni, hogy jó szívvel betehessem őket az első csatámba.

Kicsiny háborúk

Az Inkvizitor fórumán belebonyolódtam egy beszélgetésbe, ahol a beszélgetőpartner megkérdezte, milyen szabállyal szoktam játszani történelmi figurás játékot. Erre rávágtam, hogy még nem játszottam, csak festettem, aztán ahogy kicsit elgondolkodtam, rájöttem, hogy ez nem is így van.

Van ugyanis egy szabály, amelyet nagy lelkesedéssel játszottunk gyerekfejjel: a H. G. Wells írta Kicsiny háborúk.

Töpörödött törp ördögök

Hazaérve a munkából még rájöttem, hogy az egyik pár elemben még van némi kraft. Nagyon megörültem, hogy még természetes fény mellett meg tudom csinálni a vágyott képeket. Ezek már talán informatívabbak, mint a tegnap esti borzalom.

Én és a Warhammer

Van nekem egy kedves cimborám, aki még tavaly ősszel, egy Rizikó-partira készülődve felhozta, hogy szokott játszani a Warhammer terepasztalos játékkal. Mivel akkor már benne voltam a figurafestésben, érdeklődni is kezdtem a téma iránt, bár inkább a festő, mint a játékos szemszögéből. Viszont az érdeklődésem szemlátomást fellelkesítette őt, és végül meghívott, hogy nézzem meg egy játékát.

Ugyanis összeállt néhány másik WHFB-játékossal, és csináltak egy bajnokságot. Ennek egy meccsén vettem részt kibicként, ahol Gábor barátom Tomb King-jei aprítottak egy olyan High Elf sereget, amelyiknek alig harmada volt jelen fizikai valójában is a pályán, a maradékot kartonlapok és mindenféle feljegyzések jelölték. (Mint megtudtam, a szaknyelv Theoryhammer-nek nevezi az ilyen játékokat.) Be kell vallanom, akkor a játéknál sokkal jobban lekötött a házigazda polcán álldogáló elf figurák tanulmányozása, lelkesen törtem a fejem, hogyan festeném ki, ha az én gondjaimra lennének bízva. Közben a padlón a Terry Pratchett-dombról lerohamozó benga nagy szörny lezúzta a fehér papírnégyzet által jelképezett sasos hőst, meg hasonló észbontó akciók zajlottak, de - talán a HE sereg fapados jellege miatt - annyira nem éreztem magam lenyűgözve.

Tanulmányfigurák

Még májusban vásároltam két ón figurát a szegedi hídivásárban. Elég ráérősen haladtam velük, mostanra lettek nagyjából készen. Bevallottan kísérleti szerepet szántam nekik, de ehhez képest talán nem sikerültek annyira rosszul.

Az indiai tiszt, aki valószínűleg igen vitéz katona lehet, mert két-három kitüntetés is díszíti:

A színek kitalálásakor teljesen a fantáziámra hagyatkoztam. A másik figurát viszont elhatároztam, hogy orosz főtisztté alakítom.

Itt sem végeztem kutatást, de a színösszeállítás nem teljesen légből kapott.

A figurák Bodacz Károly László munkái, és saccra olyan 5-6 cm magasak.

Közben kisebb leállást követően újra sikerült haladnom a svéd dragonyosokkal, ha ügyes vagyok, néhány óra munkával készen lesz a doboz és ráfordulok az orosz tüzérségre.

Alakuló svéd dragonyosok: a parancsnokság

Kissé bátortalanul ugyan, de lelakkoztam a svéd dragonyosaim első három emberét és lovaikat. Szerintem eddig ez a legjobb munkám: sem az embereknek, sem a lovaknak sem festettem szemet mindeddig, most viszont kipróbáltam. A lovakkal elégedett is vagyok, az emberekkel nem annyira - a fórumokat böngészve, képeket nézegetve lehetne ennél jobban is, de egyelőre nem akarok túl sokat, nem szeretném erőltetni a fejlődést.

Bár az utolsó simítások még hátra vannak, nem tudom megállni, hogy ne osszam meg, mit sikerült összehozni.

A fényképezés elég komoly kihívásnak bizonyult, ugyanis nem tudok fényképezni. Aránylag tűrhetően rajzolok, a fotózáshoz viszont annyi gyakorlat, tudás és kompozíciós érzék kell, amennyi egyelőre még nincsen, ráadásul a fotóállványom is valahol szüleimnél porosodik. Jó sokat lőttem, a használhatatlanok/bemozdultak kiválogatása után maradtakból bemutatok párat.

A trombitás, aki nem Frédi:

A zászlós:

A tiszt:

Együtt a parancsnokság:

A színekhez a már linkelt forrásomat, valamint a dobozgrafikát használtam fel, bár néhol elengedtem a fantáziám. Leginkább a zászlónál, ahol - mivel nem találtam megfelelő online forrásban mintát - egyszerűen csak ráfestettem, ami először eszembe jutott, fittyet hányva a mértékadó honlap intelmeire. Egyébként igazuk van, tényleg nagyon vicces, hogy a doboz hátoldalán látható: a Zvezda saját festője is ignorálta a szobrász által a zászlóra rajzolt keresztet...

Reményeim szerint a jövő héten elkészülök az első öt közlegénnyel és hátasaikkal, és közben elkezdek kísérletezni a talpalással.

A világ 1:72 méretben

Kitöröltem néhány olyan bejegyzést, amelyeket nem éreztem megtartásra érdemesnek. Szeretnék új életet lehelni a blogba, és ha minden igaz, akkor ehhez a makettezés - egész pontosan: figurák festése - lesz a legfontosabb tartalom.

Tavaly tavasszal, egy unalmasnak induló budapesti hétvégén találtam ki, hogy vissza kellene térni ehhez a hobbihoz. Némi információgyűjtés után elmentem a Gyáli úton található játék- és makettboltba, ahol beszereztem az Italeri Napóleon kori francia gyalogságát. Utóbb ugyaninnen szert tettem Zvezda lengyel ulánusokra és francia vezérkarra is, a festésüket pedig javarészt Revell, kisebb részben Humbrol zománcfestékekkel (ugye ez az enamel?) oldottam meg.

Közben természetesen folytattam az internet bújását, megismertem azt, mások hogyan festenek figurákat, és végül néhány dolog annyira megmozgatta a fantáziámat, hogy új projektbe kezdtem miatta. Alapvetően a XVIII-XIX. századi vonalharcászat érdekel most, és a napóleoni időszakot kissé pihentetve visszaléptem száz évet az időben, hogy a Zvezda figuráival életre keltsem a nagy északi háború seregeit. A festéshez akrilt használok, kiélvezve a hígítás és színkeverés előnyeit.

Egyelőre a következő dobozokat tudtam megvenni:

• svéd dragonyosok. Őket már el is kezdtem festeni, hagyományosan a legmagasabb rendfokozatú figurákkal kezdve. A tiszt, a zászlós és a zenész már majdnem készen van, a lovaikat gyakorlatilag csak lakkozni kell majd. A legénység is úton van, két emberen már 3 szín van és a lovukat is elkezdtem.
• svéd gyalogság.
• orosz tüzérség.
• orosz gyalogság.

Az a tervem, hogy a gyalogosokat 3 fős rajokban, a lovasokat párosával, a tüzéreket ágyúnként alkalmas számú katonával fogom talpalni. (A parancsnokság minden fegyvernemnél kivétel: a gyalogosoknál a tiszt, az őrmester, a zászlóvivő és a dobos is ugyanarra a nagy talpra fog kerülni, a lovasoknál pedig a tiszt, a zászlós és a zenész.) Ha lesz még lendületem, azt sem tartom kizártnak, hogy írok vagy moddolok magamnak játékszabályokat. Mindenesetre egy esetleges játékra gondolva már raktam félre a hát körül néhány olyan, máskülönben hulladéknak minősülő tárgyat, amit kis ügyességgel át lehet majd alakítani terepelemekké.

A rövid távú tervem egyelőre e négy készlet szép kifestése. Sietni nem akarok, minden apró hibát ki fogok javítani a lakkozás előtt (igen, ezek a fiúk már védő lakkréteget is fognak kapni). Ha majd készen leszek velük, akkorra is lesz néhány ötletem:

• kiegészíteni a gyűjteményt, tehát venni egy doboz svéd tüzérséget és orosz dragonyosokat is.
• játszani a fegyvernemek arányával. Most az van a fejemben, hogy egy teljes hadtest állhatna 4 gyalogezredből, 2 dragonyosezredből és 1 ütegből. A változatosság miatt nem aggódok: a svédeknél kifestem az upplandi, a närke-värmlandi, a kalmari és mondjuk, némi elnézéssel a Västerbotten gyalogezredet (igaz, forrásom szerint utóbbiak karpust viseltek, de pszt). Az orosz sereg kellemesen változatos egyenruhákat tekintve, itt nem aggódom, hogy ne találnék szép alakulatokat.
• ha már ez is megvan és még mindig látok fantáziát ennek a seregnek a bővítésében, veszek egy doboz sztrelecet, a svédekhez pedig valamilyen szövetségest, mondjuk kozákokat vagy lengyel szárnyas huszárokat (utóbbiakat pláne akkor, ha festéssel konvertálhatók svéd nehézlovasokká, természetesen szárnyatlanul).

Ez még nagyon a jövő zenéje, de egyelőre van bennem lendület, élvezem a festést, a keresgélést-kutatgatást - majd elválik, mire lesz ez elég.